Hobbit:Smaug pusztasága

 Tudni kell rólam, hogy oda vagyok a fantasy könyvekért és filmekért, a Gyűrűk ura nagy szerelem volt számomra, így nem volt kérdés, hogy megnézzem a Hobbit-ból mit hoznak ki a készítők. Bevallom az első résznél picit csalódott voltam, mert nem erre számítottam, de most a második rész után már nem kérdés hogy várom e a harmadikat. Nagyon pörgős, akciókban gazdag, és még a humor is ott bujkál a vásznon. Egy szó mint száz imádtam.

Véleményem:
A könyvet még nem olvastam, de rajta vagyok XD
A film második részében többet ismerünk meg Bilbó és a gyűrű kapcsolatából, megmutatkozik a birtoklási vágya iránta a pók jelenetnél. Amitől kirázott a hideg. A Gyűrűk urában is katunk egy pókot(Banyapók), de itt volt vagy egy tucat, nem lettem volna a szereplőink helyében az biztos. Az is tetszett, hogy Bilbó karaktere fejlődésnek indult, sokkal bátrabb volt.

A törpöknél igazából  az tetszett, hogy nem tündérmesésen állítják be őket mint az első részben ahol boldogan dobálgatták egymásnak a tányérokat meg mindent, itt inkább a küldetésükre helyezték a hangsúlyt, és arra milyen fontos a kő megszerzése, a törpök egyesítése. Throin személyisége is változik, hiszen nagy terhek nyomják a vállait és egyre több mindent áldoz fel a küldetése sikere érdekében. Hátrahagyja Kilit a sérülése miatt Tóvárosban, és a kő megszerzése közben is mutatkoznak rajta a változás jelei.

 Tündék nekem ők tetszettek legjobban a történetben. Megismerhettük a Bakacsinerdőben a tündék társadalmát. Thanduril-ért oda vagyok, annyira gőgös és kicsit őrült is de nekem nagyon tetszett a karaktere, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi az ő története, remélem a későbbiekben is feltűnik majd. Legolas, nekem ő volt a mélypontja a filmnek vagyis az egyik., kinézet tekintetében. Mindenkinek teljesen normális volt az arca, de neki annyira digitálisra sikeredett, mint a Hajnalhasadásban Renesmee babaként. Nem értem ez miért volt szükséges, Orlando Bloom öregedett pár évet a Gyűrűk Ura óta, de nem olyan sokat, hogy ilyen lehetőséghez nyúljanak a készítők. Maga a karakter vicces volt, főleg a Gimlis megjegyzés., itt egy teljesen más Legolas mutatkozott meg mint a Gyűrűk Urában megismert. 

Benne is ott volt a tündék, s az apja büszkesége, de ugyanakkor a gyengédebb oldala is hiszen Thauriel után ment.Thauriel ő ugye a könyvben abszolút nem létezik,  csak a filmesek úgy érezték kell egy szerelmi szál is a történetbe, ami szerintem felesleges volt. Kili a törp és Thauriel a tündelány bumm egy csapásra szerelmesek lesznek és ...nem hiányzott a történethez.

A harc jelentekben egyértelműen a tündék jeleskednek a legjobban. Nagyon izgalmas volt nézni a hordós jelenet közben ahogy küzdenek az orkokkal, már csak ezért a jelenetért is érdemes megnézni a filmet, egyszerűen beleszegez a székbe, és mosolyra késztet, ahogy még egy kis humort is belecsempésztek( Legolas a törpök fején lépked).

Végre megjelent Smaug is a színen, akire nagyon kíváncsi voltam, már csak azért is mert az eredetiben Benedict Cumberbatch a hangja <3 sajnos szinkronosban láttam, de nem kérdés, hogy megnézem majd feliratosan is, mert sokkal jobban szeretem úgy, a magyar szinkronoktól néha a falat kaparom...(bár itt nem voltak olyan rosszak). A sárkány kivitelezése hihetetlenül jól sikerült, sok sárkányos filmet láttam már, és ez a jól kidolgozott kategóriába sorolható, nem pedig a gagyi szörnyekébe. A szeme pedig...megbabonázott.